Vele m�rtott kezet a t�lba, Harminc ez�stp�nz�rt k�n�lta S am�g gyal�zta, verte, szidta: Test�t ette �s v�r�t itta - Most �ll �s b�mul a sok ember, De sz�lni Hozz� senki nem mer. Mert � sem sz�l m�r, nem is v�dol, N�z, mint Krisztus a keresztf�r�l. K�l�n�s ez a kar�csonyfa, �rd�g hozta, vagy Angyal hozta - Kik k�nt�s�re kock�t vetnek, Nem tudj�k, mit is cselekesznek, Csak orrontj�k, ny�nak, gyan�tj�k Ennek az �jszak�nak a titk�t, Mert ez nagyon furcsa kar�csony: A magyar n�p l�g most a f�kon. �s a vil�g besz�l csod�r�l, Papok papolnak b�tors�gr�l. Az �llamf�rfi parent�lja, Meg�ldja a szents�ges p�pa. �s minden rend� n�pek, rendek K�rdik, hogy ez miv�gre kellett. M�rt nem pusztult ki, ahogy k�rt�k? M�rt nem v�rta csendben a v�g�t? Mi�rt, hogy meghasadt az �gbolt, Mert egy n�p azt mondta: "El�g volt. " Nem �rti ezt az a sok ember, Mi �radt itt meg, mint a tenger? Mi�rt remegtek vil�grendek? Egy n�p ki�ltott. Azt�n csend lett. De most sokan k�rdik: mi t�rt�nt? Ki tett itt csontb�l, h�sb�l t�rv�nyt?
A Mária Rádió csak adományokból működik. Isten fizesse meg támogatását! Mária Rádió Közhasznú Egyesület bankszámlaszám: 10918001-00000069-12310000 1% adószám: 19385226-1-19
M�rai S�ndor: MENNYB�L AZ ANGYAL MENNYB�L AZ ANGYAL - MENJ SIETVE Az �szk�s, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok K�z�tt hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a kar�csony. Nincsen aranydi� a f�kon, Nincs m�s, csak fagy, diderg�s, �hs�g. Mondd el nekik, �gy, hogy meg�rts�k. Sz�lj hangosan az �jszak�b�l: Angyal, vigy�l h�rt a csod�r�l. Csattogtasd szapor�n a sz�rnyad, Rep�lj, suhogj, mert nagyon v�rnak. Ne besz�lj nekik a vil�gr�l, Ahol most gyertyaf�ny vil�gol, Meleg h�zakban ter�l asztal, A pap �kes sz�val vigasztal, Selyempap�r zizeg, aj�nd�k, B�lcs sz� fontolgat, okos sz�nd�k. Csillagsz�r� villog a f�kr�l: Angyal, te besz�lj a csod�r�l. Mondd el, mert ez vil�g csod�ja: Egy szeg�ny n�p kar�csonyf�ja A Csendes �jben �gni kezdett �s sokan vetnek most keresztet. F�ldr�szek n�pe n�zi, n�zi, Egyik �rti, m�sik nem �rti. Fej�k cs�v�lj�k, sok ez, soknak. Im�dkoznak vagy iszonyodnak, Mert m�s l�g a f�n, nem cukork�k: N�pek Krisztusa, Magyarorsz�g. �s elmegy sok ember el�tte: A Katona, ki sz�ven d�fte, A Farizeus, ki eladta, Aki h�romszor megtagadta.
Mert Ő sem szól már, nem is vádol, Néz, mint Krisztus a keresztfáról. Különös ez a karácsonyfa, Ördög hozta vagy Angyal hozta - Kik köntösére kockát vetnek, Nem tudják, mit is cselekszenek, Csak orrontják, nyínak, gyanítják Ennek az éjszakának a titkát, mert ez nagyon furcsa karácsony: A magyar nép lóg most a fákon. És a világ beszél csodáról, Papok papolnak bátorságról. Az államférfi parentálja, Megáldja a szentséges pápa. És minden rendű népek, rendek Kérdik, hogy ez mi végre kellett. Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? Mért nem várta csendben a végét? Mért, hogy meghasadt az égbolt, Mert egy nép azt mondta: "Elég volt. " Nem érti ezt az a sok ember, Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. De most sokan kérdik, mi történt? Ki tett itt csontból, húsból törvényt? És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik - Ők, akik örökségbe kapták -: Ilyen nagy dolog a Szabadság?... Angyal vidd meg a hírt az égből, Mindig új élet lesz a vérből.